�j bejegyz�s Friss�t�s

2006.09.28. 14:16

A legfontosabb inform�ci�k K�rp�talj�r�l K�rp�talja Ukrajna d�lnyugati r�sz�n ter�l el, h�res az erd�ir�l, sz�l�ir�l, a hegyeir�l �s az �sv�nyi kincseir�l. A jelenlegi Ukrajna egyik leg�rdekesebb vid�k�nek sz�m�t, ahol felh�tlen�l pihenhet b�rki, aki elj�n erre a vend�gszeret� t�jra. Tudod-e, hogy K�rp�talja a legek megy�je Ukrajn�ban? �me: K�rp�talja - Ukrajna legfiatalabb megy�je, amely n�gy eur�pai orsz�ggal hat�ros K�rp�talj�n tal�lhat� Ukrajna legmagasabb pontja - a Hoverla (2061 m) K�rp�talja az egyetlen olyan ter�let Ukrajn�ban �s az eg�sz F�K ter�let�n, ahol az �rintetlen term�szetben vadon �l� n�rciszokat l�thatunk A megye egyik nevezetess�ge - a hegyek k�z�tt elter�l� Szinev�ri-t�, K�rp�talja legszebb tava K�zel 700 �sv�nyv�zforr�s tal�lhat� a megye ter�let�n K�rp�talj�n tal�lhat� a vil�g legnagyobb allergol�giai gy�gyint�zete, amelyet s�b�ny�ban hoztak l�tre A megy�ben - a Rah�i j�r�sban - tal�lhat� Eur�pa f�ldrajzi k�z�ppontja K�rp�talja ter�let�n 13 legend�kkal �vezett v�r tal�lhat�, tov�bb� t�bb - XVII-XVIII. sz�zadban �p�lt fatemplom A megye ter�let�n k�zel 70 nemzetis�g k�pvisel�je �l A k�rp�taljai borok �zbeli min�s�g�k szerint nem maradnak el a legjobb eur�pai m�rk�k mellett. K�rp�talja Ukrajna nyugati r�sz�nek egyik megy�je, amely 13 j�r�sb�l (Ungv�ri, Munk�csi, Beregsz�szi, Nagysz�l�si, T�cs�i, Vol�ci, �k�rmez�i, Nagybereznai, Huszti, Szolyvai, Rah�i, Ilosvai �s Perecsenyi) 4 megyei jog� v�rosb�l (Ungv�r, Munk�cs, Huszt �s Beregsz�sz), 10 v�rosb�l, 20 v�rosi t�pus� telep�l�sb�l �s 609 egy�b telep�l�sb�l �ll. Ter�lete: 12,8 ezer km2, Ukrajna teljes ter�let�nek valamivel t�bb mint 2 sz�zal�ka. Lakoss�ga a 2001-es n�psz�ml�l�si adatok szerint 12840 ezer f�, a n�ps�r�s�g - 107 f�/km2. A megye sz�khelye Ungv�r. Ter�let�n h�z�dnak az Ukr�n K�rp�tok d�li lejt�i �s a l�bukn�l kezd�d� alf�ld. K�rp�talja �szakkeleten a Lemberg (Lviv) �s Ivano-Frankivszk megy�vel, d�len Rom�ni�val �s Magyarorsz�ggal, nyugaton Szlov�ki�val �s Lengyelorsz�ggal hat�ros. A hegyvid�k h�rom vonulatb�l �ll: az egykori hat�rt �s v�zv�laszt�t a Beszkidek �s Gorg�nok vonulata jelzi. Ezzel p�rhuzamosan h�z�dik egy tagoltabb hegyl�nc, amelyet a r� jellemz� magashegyi r�tek nev�r�l Polonina-hegys�gnek neveznek. A hegyvonulat harmadik - vulkanikus - r�sze a Vihorl�t-Gutini hegyl�nc (mai nev�n Ungv�r-Huszti hegyek). K�rp�talja d�lkeleti - Rom�ni�val hat�ros r�sz�n tal�ljuk a M�ramarosi havasokat (�jabbkori nev�n: Hucul Alpok). D�lnyugaton ter�l el - mai hivatalos nev�n - a K�rp�taljai alf�ld, vagyis a Tiszah�t. A megye hat�rvonalainak hossza: Lengyelorsz�ggal - 33,4 km Szlov�ki�val - 98,5 km Magyarorsz�ggal - 130 km Rom�ni�val - 205,4 km K�rp�talja hat�rain �sszesen 16 �tkel�t �p�tettek ki, amelyek k�z�l 9 nemzetk�zinek sz�m�t (b�rmely orsz�g �llampolg�rai �s j�rm�i sz�m�ra), 6 - �llamk�zinek (Ukrajna �s a szomsz�dos orsz�gok �llampolg�rai, tov�bb� a hozz�juk tartoz� j�rm�vek sz�m�ra) 8 pedig egyszer�s�tett hat�r�tl�p�st tesz lehet�v� (a hat�rmenti j�r�sokban �l� �llampolg�rok �s j�rm�veik sz�m�ra). Nemzetk�zi aut�s �tkel�helyek: 'Ungv�r', 'Malij Bereznij' (Kisberezna), 'Tisza', 'Dzvinkove' (Harangl�b), 'Kaszony', 'Luzsanka' (Aszt�ly), 'Gyakovo' (Nevetlenfalu) �s 'Vilok' (Tisza�jlak). Nemzetk�zi vas�ti �tkel�helyek - 'Pallo' (Pall�), 'Csap-vas�ti', 'Szal�ka', 'Nevetlenfalu'. Helyi vas�ti �tkel�helyek - 'Tereszva' (Tarack�z), 'Gyakovo' (Nevetlenfalu), 'Rahiv' (Rah�). Egyszer�s�tett hat�r�tkel�helyek: Aut�sok - 'Gyakovo' (Nevetlenfalu) Egyszer�s�tett gyalogos hat�r�tkel�k:'Hizsa' (Kistarna), 'Tereszva' (Tarack�z), 'Gyakovo' (Nevetlenfalu). A hat�r�tkel�k j�r�sokra lebontva: Beregsz�szi j�r�s 'Dzvinkove' - gyalogos- �s aut�sk�zleked�s (Magyarorsz�g) 'Kaszony' - gyalogos- �s aut�sk�zleked�s (Magyarorsz�g) 'Luzsanka' (Aszt�ly) - gyalogos �s aut�sk�zleked�s (Magyarorsz�g) Nagysz�l�si j�r�s 'Gyakovo' (Nevetlenfalu) - aut�s-, vas�ti- �s teherforgalom (Rom�nia) 'Vilok' - gyalogos- �s aut�sk�zleked�s (Magyarorsz�g) 'Hizsa' (Kistarna) - gyalogos (Rom�nia) 'Velika Palagy' (Nagypal�d) - gyalogos- �s aut�sk�zleked�s (Magyarorsz�g) Nagybereznai j�r�s 'Malij Bereznij' (Kisberezna) - gyalogos- �s aut�sk�zleked�s (Szlov�kia) 'Lubnya' (Kiesv�lgy) - gyalogos- �s aut�sk�zleked�s (Lengyelorsz�g) Munk�csi j�r�s Munk�csi rep�l�t�r - utas- �s teherforgalom Rah�i j�r�s 'Gyilove' (Terebesfeh�rpatak) - vas�ti- �s teherforgalom (Rom�nia) 'Bila Cerkva' (Tiszafej�regyh�za) - gyalogos- �s aut�sk�zleked�s (Rom�nia) T�cs�i j�r�s 'Tereszva' (Tarack�z) - vas�ti-, gyalogos- �s teherforgalom (Rom�nia) Ungv�ri j�r�s Ungv�ri rep�l�t�r - utas- �s teherforgalom 'Ungv�r' - gyalogos- �s teherforgalom (Szlov�kia) 'Csap (Sztrazs)' - gyalogos-, vas�ti- �s teherforgalom (Szlov�kia) 'Tisza' - gyalogos-, aut�s- �s teherforgalom (Magyarorsz�g) 'Pallo' (Pall�) - vas�ti- �s teherforgalom (Szlov�kia) 'Szal�ka' - vas�ti- �s teherforgalom (Magyarorsz�g) Huszti j�r�s 'Jablunyivka' (Fenes) - gyalogos (Rom�nia)

[1-1]