Nagyszőlős

Nagyszőlős (ukránul Виноградів (Vinohragyiv / Vynohradiv), oroszul Виноградов (Vinogradov ), románul Seleuşu Mare): város Ukrajnában, Kárpátalján a Nagyszőlősi járás székhelye. Ma 24 275 lakosának csupán 15%-a (3400 fő) magyar.

Fekvése

Beregszásztól 35 km-re délkeletre a Fekete-hegy nyugati lábánál fekszik.

Nevének eredete

Nevét a város feletti Fekete-hegy déli oldalán levő szőlőültetvényekről kapta, a terület kiváló szőlőtermőhely.

Története

1262-ben Zceuleus néven említik először. Ugocsa vármegye egyik legrégibb települése, első lakói valószínűleg királyi vincellérek voltak. Már 1262-ben királyi kiváltságlevelet kapott. 1329-ben gazdasági és kereskedelmi jogokat kapott Károly Róbert királytól, ettől kezdve Ugocsa vármegye székhelye. Itt zajlott 1662. január 23-án nagyszőlősi csata, amelyben az Apafit támogató török hadtól vereséget szenvedett és elesett Kemény János erdélyi fejedelem. 1717-ben a betörő tatárok csaknem egész lakosságát kipusztították. 1880-ra már 4400 körülire emelkedett a lakossága, 1881-ben polgári iskolája nyílt. 1944-ben magyar férfilakosságát, mintegy 5000 embert elhurcolták az oroszok, 70%-uk elpusztult. 1910-ben 7811 lakosából 5943 magyar, 1266 ruszin és 540 német volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye székhelye volt.

Látnivalók

• A város feletti Fekete-hegy sziklateraszán állnak a 13. századi Ugocsavár romjai, melyet 1308-ban említenek először.A vár a Tisza jobb partján futó utat és annak átkelőhelyét ellenőrizte. Később Kankó vár néven vált ismertté 1315-ben Károly Róbert király megostromolta és leromboltatta. A területet a 15. században a ferencesek kapták meg, akik erős kolostort építettek az egykori vár mellé. Ez 1558-ban néptelenedett el. A romokat a nép ’’Kankóvár’’nak nevezi valószínűleg a barátok kalikóból szőtt durva csuhája alapján. A várromtól délre 14. századi kis kápolna áll.
• Későbbi várát 1399-ben a Perényiek kezdték építeni, helyén ma a barokk Perényi-kastély áll. A kastélyt 1573-ban említik először, a 17. és 18. században barokk stílusban építették át.
• Mai barokk ferences temploma és kolostora 1744-ben épült, 1889-ben átépítették
• Nagyboldogasszony temploma a 13. században épült, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 20. század elején helyreállították. 1945 után berendezése elpusztult, csak 1989-ben lett újra az egyház.
• Ferences kolostorát a 15. században alapították. 1556-ban a reformátussá lett helyiek a kolostort megrohanták, a szerzeteseket megölték, Kapisztrán Szent János Újlakról ide hozott testét kútba dobták. A ferenceseket 1668-ban a Perényiek hívták vissza, de a kolostor 1747-ben leégett. Mai épülete 1889-ben épült.
• Református temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban.
• A volt vármegyeháza előtt áll Perényi Zsigmond 1906-ban a főtéren felavatott, majd 1991-ben ide helyreállított szobra. Az épületben ma magyar középiskola működik, mely a nevét viseli.
• A Fekete-hegyhez közeli parkban áll a Perényi kastély. A kastély barokk stílusban épült a XIV. században. 1989-től a kastély falán emléktábla emlékeztet a család nevezetes tagjára báró Perényi Zsigmondra, aki 1833-tól Ugocsa v ármegye főispánja és az 1848-49-es szabadságharc vértanúja volt. A kastélyt a közelmúltban restaurálták.
• Báró Perényi Zsigmond mellszobra a klasszicista stílusban épült megyeháza épületének parkjában lett felállítva. Ebben az épületben kapott otthont a járási központ magyar tannyelvű középiskolája.

Híres emberek

• A kastéllyal szemben levő házban lakott Bartók Béla 1889 és 1892 között, édesanyja itt volt tanítónő. 1892-ben itt a vármegyeházán lépett fel először saját szerzeményével.Emlékét őrzi a Perényi kastéllyal szemközti egyszerű ház falán elhelyezett emléktábla. A helyi gyermek zeneiskola korunk egyik legkimagaslóbb zeneszerzője, zenetudósa nevét viseli.
• Itt született 1789-ben Csorba József orvos, fizikus.
• Itt született Majos János kuruc kapitány.
• Itt született 1859-ben Révész Imre festőművész (aki itt a temetőben is nyugszik)
• Itt született 1877-ben Nagy Endre író, színigazgató.
• Itt hunyt el 1923-ban Ráthonyi Ákos korának népszerű operett és népszínmű-énekese
• A Lator kastélyban élt Ráthonyi alispán, Mikszáth Kálmán Akli Miklós című regényének egyik hőse.

1262: első írásos emlék Nagyszőlősről
1399: a Perényiek szőlősi uradalmi központjává vált, mezővárosi rangra emelkedett
1560: Nagyszőlős lett a település neve
1717: krimi tatárok betörése
1919: csehek vették a város irányítását
1939 márciusa: Nagyszőlősre bevonulnak a magyar honvédek
1944 októbere: a szovjet hadsereg elfoglalta a várost
1945 júniusában Nagyszőlősről 444 férfi tartózkodott ismeretlen helyen. 100-an soha nem tértek vissza a sztálinisták által internáltak közül
1946: hivatalosan Nagyszőlős-Vinogragyiv a város neve

A nagyszőlősi ugocsa vár

A Nagyszőlős fölött emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán állnak az Ugocsa vár romjai. Kedvelt kiránduló helye ez a környékbelieknek...

Nagyszőlős környéke már a korai paleolit korszakban, tehát több mint 50 ezer évvel ezelőtt betelepült, a késő bronzkorszakban (időszámításunk előtti II. évezred) pedig már több itteni településről tudunk.

A honfoglalás után a magyarok kisebb erődítményt emeltek a Fekete-hegyen, amely védelmet nyújtott a vidékünkre gyakran betörő besenyők ellen. Az Árpád-házi királyok vadászterülete volt a környék, a XII-XIII. századokban azonban annak központja nem itt, hanem Királyházán volt. A XII. század közepén II. Géza flamand és szász telepeseket telepített ide, akiknek nem csak földet adott, hanem különböző privilégiumokkal is felruházta őket.

1241-1242-ben Batu-kán tatár hordái söpörtek végig a vidéken, mindent felégetve és elpusztítva maguk után.

Az első említést Nagyszőlősről Zceuleus néven egy 1262. évből származó okmányban találjuk. Neve arra utal, hogy már akkor szőlőműveléssel foglalkoztak a környék lakosai. 1284-ben Asszonyságszőlős néven szerepel az okmányokban, ami arra utal, hogy a környékbeli földek a mindenkori királynék tulajdonát képezték.

1262-ben a település királyi városi rangot kapott és számos privilégiummal rendelkezett. Rangját III Endre 1294-ben és Károly Róbert 1319-ben és 1329-ben ismételten megerősítette.

1399-ben I. Zsigmond Perényi Pál Zemplén-megyei ispánnak adományozta Nagyszőlőst és környékét a törökök elleni háborúban játszott kimagasló szerepért, különösen a nyikopoli (Bulgária) csatában tanúsított vitézségéért. A Perényi család az elkövetkezendő évszázadokban kimagasló szerepet játszott a vidék történelmében. 1405-ben tulajdonába került a királyházi Nyalábvár is, amelyről cikksorozatunk előző részében írtunk részletesebben.

A XV. század elején az Ugocsa vár a ferences rendi szerzetesek tulajdonába került. A Fekete-hegyen épült vár a Tisza jobb partja mentén futó utat és a réveket ellenőrizte.

A protestáns hitre át tért Perényi Ferenc 1544-ben elvette a szerzetesektől a várat és megerősítette azt, lovagvárrá alakította. 1566-ban azonban elárulta I. Ferdinándot és János Zsigmond erdélyi fejedelem oldalára állt. A király parancsára katonái 1557-ben elfoglalták a várat és egy év múlva lerombolták azt.

Nagyszőlős lakossága aktív részt vett az 1703-1711-es évek felszabadító háborújában, vitézül harcolt II. Rákóczi Ferenc kuruc seregében. Már 1703 júliusában elűzték a városból az osztrák hatóságokat és egészen 1711 májusáig hűek maradtak a nagy fejedelemhez.

1717-ben a krími tatárok törtek be a vidékre és ismét a földdel egyenlővé tették a várost. Két napon át rabolták, fosztogatták lakosait, majd mindent felégettek maguk után. 1720-ban ezért mindössze 49 lakosa volt Nagyszőlősnek, ebből 34 jobbágy és 13 zsellér.

A XVIII. században gyors fejlődésnek indult a város, 1815-ben már 1773 lakosa volt, ebből 29 jobbágy, 326 zsellér, 18 iparos, 131 szolga.

A XIX. század elején gyors fejlődésnek indult a Perényi-uradalom, különösen annak szőlészete. 1832-ben 17 560 liter, tíz év múlva pedig már 54 350 liter bort termelt és rtékesített.

A jobbágyrendszer felszámolása után Nagyszőlősön szeszfőzde, gőzmalom, két kőbánya működött, gyors ütemben növekedett a kisiparosok - szabók, csizmadiák, kovácsok száma. A város lakossága 1880-ban 4381 fő volt, tíz év múlva - 5187, 1900-ban pedig 5743.

1892. május 1-én Nagyszőlősön adta első nyilvános hangversenyét Bartók Béla. A régi megyeháza nagytermében A Duna folyása című saját szerzeményét adta elő.

1881-ben polgári iskola nyílt a városban.

A trianoni békeszerződés értelmében Nagyszőlős is a Csehszlovák Köztársaság uralma alá került, amely nem nagy gondot fordított iparának fejlesztésére, a cseh uralom évei alatt csak néhány kisebb üzem (téglagyár, szeszfőzde, két gőzmalom) épült a városban.

1944. november 18-án Nagyszőlősről is elhurcolták a sztálini munkatáborokba a 18-50 éves magyar férfiakat. Számukat pontosan nem tudjuk, bizonyos azonban, hogy 1945 júniusában levéltári adatok szerint 444 nagyszőlősi férfi ismeretlen helyen tartózkodott. A sztálini terror áldozatainak száma tehát többszázra tehető.

Az Ugocsa vár szabályos négyszög formájú volt, méretei 46,9 x 44,8 méter. Sarkain szögletes alakú bástyák álltak, déli oldalán kaputorony emelkedett.

A szabálytalanul, durván faragott kövekből emelt várból legépebben két lőréses bástya maradt fenn.

A vártól délre, mintegy 50-60 méternyi távolságban a ferences rendi szerzetesek régi kolostora áll, melyet a Perényi család a XV. század végén alapított. Levél tári okmányokban első ízben 1516-ban fordul elő. 1535-ben 22 szerzetes lakott a kolostorban, állítólag itt őrizték a mohácsi vész után Kapisztrán Szent János Szerémújlakról ide szállított tetemét.

1556-ban a rendházat lerombolták, szerzeteseit elüldözték, ereklyéit megsemmisítették. A kolostor romjait a XVII. században a barátok szőrcsuhájáról Kankó várnak nevezték.