Nagysz�l�s

Nagysz�l�s (ukr�nul Виноградів (Vinohragyiv / Vynohradiv), oroszul Виноградов (Vinogradov ), rom�nul Seleu�u Mare): v�ros Ukrajn�ban, K�rp�talj�n a Nagysz�l�si j�r�s sz�khelye. Ma 24 275 lakos�nak csup�n 15%-a (3400 f�) magyar.

Fekv�se

Beregsz�szt�l 35 km-re d�lkeletre a Fekete-hegy nyugati l�b�n�l fekszik.

Nev�nek eredete

Nev�t a v�ros feletti Fekete-hegy d�li oldal�n lev� sz�l��ltetv�nyekr�l kapta, a ter�let kiv�l� sz�l�term�hely.

T�rt�nete

1262-ben Zceuleus n�ven eml�tik el�sz�r. Ugocsa v�rmegye egyik legr�gibb telep�l�se, els� lak�i val�sz�n�leg kir�lyi vincell�rek voltak. M�r 1262-ben kir�lyi kiv�lts�glevelet kapott. 1329-ben gazdas�gi �s kereskedelmi jogokat kapott K�roly R�bert kir�lyt�l, ett�l kezdve Ugocsa v�rmegye sz�khelye. Itt zajlott 1662. janu�r 23-�n nagysz�l�si csata, amelyben az Apafit t�mogat� t�r�k hadt�l veres�get szenvedett �s elesett Kem�ny J�nos erd�lyi fejedelem. 1717-ben a bet�r� tat�rok csaknem eg�sz lakoss�g�t kipuszt�tott�k. 1880-ra m�r 4400 k�r�lire emelkedett a lakoss�ga, 1881-ben polg�ri iskol�ja ny�lt. 1944-ben magyar f�rfilakoss�g�t, mintegy 5000 embert elhurcolt�k az oroszok, 70%-uk elpusztult. 1910-ben 7811 lakos�b�l 5943 magyar, 1266 ruszin �s 540 n�met volt. A trianoni b�keszerz�d�sig Ugocsa v�rmegye sz�khelye volt.

L�tnival�k

• A v�ros feletti Fekete-hegy sziklaterasz�n �llnak a 13. sz�zadi Ugocsav�r romjai, melyet 1308-ban eml�tenek el�sz�r.A v�r a Tisza jobb partj�n fut� utat �s annak �tkel�hely�t ellen�rizte. K�s�bb Kank� v�r n�ven v�lt ismertt� 1315-ben K�roly R�bert kir�ly megostromolta �s leromboltatta. A ter�letet a 15. sz�zadban a ferencesek kapt�k meg, akik er�s kolostort �p�tettek az egykori v�r mell�. Ez 1558-ban n�ptelenedett el. A romokat a n�p ’’Kank�v�r’’nak nevezi val�sz�n�leg a bar�tok kalik�b�l sz�tt durva csuh�ja alapj�n. A v�rromt�l d�lre 14. sz�zadi kis k�polna �ll.
• K�s�bbi v�r�t 1399-ben a Per�nyiek kezdt�k �p�teni, hely�n ma a barokk Per�nyi-kast�ly �ll. A kast�lyt 1573-ban eml�tik el�sz�r, a 17. �s 18. sz�zadban barokk st�lusban �p�tett�k �t.
• Mai barokk ferences temploma �s kolostora 1744-ben �p�lt, 1889-ben �t�p�tett�k
• Nagyboldogasszony temploma a 13. sz�zadban �p�lt, a 15. sz�zadban g�tikus st�lusban �t�p�tett�k, a 20. sz�zad elej�n helyre�ll�tott�k. 1945 ut�n berendez�se elpusztult, csak 1989-ben lett �jra az egyh�z.
• Ferences kolostor�t a 15. sz�zadban alap�tott�k. 1556-ban a reform�tuss� lett helyiek a kolostort megrohant�k, a szerzeteseket meg�lt�k, Kapisztr�n Szent J�nos �jlakr�l ide hozott test�t k�tba dobt�k. A ferenceseket 1668-ban a Per�nyiek h�vt�k vissza, de a kolostor 1747-ben le�gett. Mai �p�lete 1889-ben �p�lt.
• Reform�tus temploma 1828-ban �p�lt klasszicista st�lusban.
• A volt v�rmegyeh�za el�tt �ll Per�nyi Zsigmond 1906-ban a f�t�ren felavatott, majd 1991-ben ide helyre�ll�tott szobra. Az �p�letben ma magyar k�z�piskola m�k�dik, mely a nev�t viseli.
• A Fekete-hegyhez k�zeli parkban �ll a Per�nyi kast�ly. A kast�ly barokk st�lusban �p�lt a XIV. sz�zadban. 1989-t�l a kast�ly fal�n eml�kt�bla eml�keztet a csal�d nevezetes tagj�ra b�r� Per�nyi Zsigmondra, aki 1833-t�l Ugocsa v �rmegye f�isp�nja �s az 1848-49-es szabads�gharc v�rtan�ja volt. A kast�lyt a k�zelm�ltban restaur�lt�k.
• B�r� Per�nyi Zsigmond mellszobra a klasszicista st�lusban �p�lt megyeh�za �p�let�nek parkj�ban lett fel�ll�tva. Ebben az �p�letben kapott otthont a j�r�si k�zpont magyar tannyelv� k�z�piskol�ja.

H�res emberek

• A kast�llyal szemben lev� h�zban lakott Bart�k B�la 1889 �s 1892 k�z�tt, �desanyja itt volt tan�t�n�. 1892-ben itt a v�rmegyeh�z�n l�pett fel el�sz�r saj�t szerzem�ny�vel.Eml�k�t �rzi a Per�nyi kast�llyal szemk�zti egyszer� h�z fal�n elhelyezett eml�kt�bla. A helyi gyermek zeneiskola korunk egyik legkimagasl�bb zeneszerz�je, zenetud�sa nev�t viseli.
• Itt sz�letett 1789-ben Csorba J�zsef orvos, fizikus.
• Itt sz�letett Majos J�nos kuruc kapit�ny.
• Itt sz�letett 1859-ben R�v�sz Imre fest�m�v�sz (aki itt a temet�ben is nyugszik)
• Itt sz�letett 1877-ben Nagy Endre �r�, sz�nigazgat�.
• Itt hunyt el 1923-ban R�thonyi �kos kor�nak n�pszer� operett �s n�psz�nm�-�nekese
• A Lator kast�lyban �lt R�thonyi alisp�n, Miksz�th K�lm�n Akli Mikl�s c�m� reg�ny�nek egyik h�se.

1262: els� �r�sos eml�k Nagysz�l�sr�l
1399: a Per�nyiek sz�l�si uradalmi k�zpontj�v� v�lt, mez�v�rosi rangra emelkedett
1560: Nagysz�l�s lett a telep�l�s neve
1717: krimi tat�rok bet�r�se
1919: csehek vett�k a v�ros ir�ny�t�s�t
1939 m�rciusa: Nagysz�l�sre bevonulnak a magyar honv�dek
1944 okt�bere: a szovjet hadsereg elfoglalta a v�rost
1945 j�nius�ban Nagysz�l�sr�l 444 f�rfi tart�zkodott ismeretlen helyen. 100-an soha nem t�rtek vissza a szt�linist�k �ltal intern�ltak k�z�l
1946: hivatalosan Nagysz�l�s-Vinogragyiv a v�ros neve

A nagysz�l�si ugocsa v�r

A Nagysz�l�s f�l�tt emelked� Fekete-hegy sziklaterasz�n �llnak az Ugocsa v�r romjai. Kedvelt kir�ndul� helye ez a k�rny�kbelieknek...

Nagysz�l�s k�rny�ke m�r a korai paleolit korszakban, teh�t t�bb mint 50 ezer �vvel ezel�tt betelep�lt, a k�s� bronzkorszakban (id�sz�m�t�sunk el�tti II. �vezred) pedig m�r t�bb itteni telep�l�sr�l tudunk.

A honfoglal�s ut�n a magyarok kisebb er�d�tm�nyt emeltek a Fekete-hegyen, amely v�delmet ny�jtott a vid�k�nkre gyakran bet�r� beseny�k ellen. Az �rp�d-h�zi kir�lyok vad�szter�lete volt a k�rny�k, a XII-XIII. sz�zadokban azonban annak k�zpontja nem itt, hanem Kir�lyh�z�n volt. A XII. sz�zad k�zep�n II. G�za flamand �s sz�sz telepeseket telep�tett ide, akiknek nem csak f�ldet adott, hanem k�l�nb�z� privil�giumokkal is felruh�zta �ket.

1241-1242-ben Batu-k�n tat�r hord�i s�p�rtek v�gig a vid�ken, mindent fel�getve �s elpuszt�tva maguk ut�n.

Az els� eml�t�st Nagysz�l�sr�l Zceuleus n�ven egy 1262. �vb�l sz�rmaz� okm�nyban tal�ljuk. Neve arra utal, hogy m�r akkor sz�l�m�vel�ssel foglalkoztak a k�rny�k lakosai. 1284-ben Asszonys�gsz�l�s n�ven szerepel az okm�nyokban, ami arra utal, hogy a k�rny�kbeli f�ldek a mindenkori kir�lyn�k tulajdon�t k�pezt�k.

1262-ben a telep�l�s kir�lyi v�rosi rangot kapott �s sz�mos privil�giummal rendelkezett. Rangj�t III Endre 1294-ben �s K�roly R�bert 1319-ben �s 1329-ben ism�telten meger�s�tette.

1399-ben I. Zsigmond Per�nyi P�l Zempl�n-megyei isp�nnak adom�nyozta Nagysz�l�st �s k�rny�k�t a t�r�k�k elleni h�bor�ban j�tszott kimagasl� szerep�rt, k�l�n�sen a nyikopoli (Bulg�ria) csat�ban tan�s�tott vit�zs�g��rt. A Per�nyi csal�d az elk�vetkezend� �vsz�zadokban kimagasl� szerepet j�tszott a vid�k t�rt�nelm�ben. 1405-ben tulajdon�ba ker�lt a kir�lyh�zi Nyal�bv�r is, amelyr�l cikksorozatunk el�z� r�sz�ben �rtunk r�szletesebben.

A XV. sz�zad elej�n az Ugocsa v�r a ferences rendi szerzetesek tulajdon�ba ker�lt. A Fekete-hegyen �p�lt v�r a Tisza jobb partja ment�n fut� utat �s a r�veket ellen�rizte.

A protest�ns hitre �t t�rt Per�nyi Ferenc 1544-ben elvette a szerzetesekt�l a v�rat �s meger�s�tette azt, lovagv�rr� alak�totta. 1566-ban azonban el�rulta I. Ferdin�ndot �s J�nos Zsigmond erd�lyi fejedelem oldal�ra �llt. A kir�ly parancs�ra katon�i 1557-ben elfoglalt�k a v�rat �s egy �v m�lva lerombolt�k azt.

Nagysz�l�s lakoss�ga akt�v r�szt vett az 1703-1711-es �vek felszabad�t� h�bor�j�ban, vit�z�l harcolt II. R�k�czi Ferenc kuruc sereg�ben. M�r 1703 j�lius�ban el�zt�k a v�rosb�l az osztr�k hat�s�gokat �s eg�szen 1711 m�jus�ig h�ek maradtak a nagy fejedelemhez.

1717-ben a kr�mi tat�rok t�rtek be a vid�kre �s ism�t a f�lddel egyenl�v� tett�k a v�rost. K�t napon �t rabolt�k, fosztogatt�k lakosait, majd mindent fel�gettek maguk ut�n. 1720-ban ez�rt mind�ssze 49 lakosa volt Nagysz�l�snek, ebb�l 34 jobb�gy �s 13 zsell�r.

A XVIII. sz�zadban gyors fejl�d�snek indult a v�ros, 1815-ben m�r 1773 lakosa volt, ebb�l 29 jobb�gy, 326 zsell�r, 18 iparos, 131 szolga.

A XIX. sz�zad elej�n gyors fejl�d�snek indult a Per�nyi-uradalom, k�l�n�sen annak sz�l�szete. 1832-ben 17 560 liter, t�z �v m�lva pedig m�r 54 350 liter bort termelt �s rt�kes�tett.

A jobb�gyrendszer felsz�mol�sa ut�n Nagysz�l�s�n szeszf�zde, g�zmalom, k�t k�b�nya m�k�d�tt, gyors �temben n�vekedett a kisiparosok - szab�k, csizmadi�k, kov�csok sz�ma. A v�ros lakoss�ga 1880-ban 4381 f� volt, t�z �v m�lva - 5187, 1900-ban pedig 5743.

1892. m�jus 1-�n Nagysz�l�s�n adta els� nyilv�nos hangverseny�t Bart�k B�la. A r�gi megyeh�za nagyterm�ben A Duna foly�sa c�m� saj�t szerzem�ny�t adta el�.

1881-ben polg�ri iskola ny�lt a v�rosban.

A trianoni b�keszerz�d�s �rtelm�ben Nagysz�l�s is a Csehszlov�k K�zt�rsas�g uralma al� ker�lt, amely nem nagy gondot ford�tott ipar�nak fejleszt�s�re, a cseh uralom �vei alatt csak n�h�ny kisebb �zem (t�glagy�r, szeszf�zde, k�t g�zmalom) �p�lt a v�rosban.

1944. november 18-�n Nagysz�l�sr�l is elhurcolt�k a szt�lini munkat�borokba a 18-50 �ves magyar f�rfiakat. Sz�mukat pontosan nem tudjuk, bizonyos azonban, hogy 1945 j�nius�ban lev�lt�ri adatok szerint 444 nagysz�l�si f�rfi ismeretlen helyen tart�zkodott. A szt�lini terror �ldozatainak sz�ma teh�t t�bbsz�zra tehet�.

Az Ugocsa v�r szab�lyos n�gysz�g form�j� volt, m�retei 46,9 x 44,8 m�ter. Sarkain sz�gletes alak� b�sty�k �lltak, d�li oldal�n kaputorony emelkedett.

A szab�lytalanul, durv�n faragott k�vekb�l emelt v�rb�l leg�pebben k�t l�r�ses b�stya maradt fenn.

A v�rt�l d�lre, mintegy 50-60 m�ternyi t�vols�gban a ferences rendi szerzetesek r�gi kolostora �ll, melyet a Per�nyi csal�d a XV. sz�zad v�g�n alap�tott. Lev�l t�ri okm�nyokban els� �zben 1516-ban fordul el�. 1535-ben 22 szerzetes lakott a kolostorban, �ll�t�lag itt �rizt�k a moh�csi v�sz ut�n Kapisztr�n Szent J�nos Szer�m�jlakr�l ide sz�ll�tott tetem�t.

1556-ban a rendh�zat lerombolt�k, szerzeteseit el�ld�zt�k, erekly�it megsemmis�tett�k. A kolostor romjait a XVII. sz�zadban a bar�tok sz�rcsuh�j�r�l Kank� v�rnak nevezt�k.