Beregszsz (ukrnul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo)) vros Ukrajnban Krptaljn a Beregszszi jrs szkhelye. Beregard, Bulcsu s Tasnd tartozik hozz.
Fekvse
({{coor|48_13_0_N_22_38_60_E_|48 13′ 0″ N 22 38′ 60″ E}). Munkcstl 28 km-re dlnyugatra fekszik,
Nevnek eredete
Neve a magyar berek fnvbl szrmazik, uttagja egykori szsz lakosaira utal. Eredeti neve Luprechaza volt s az alapt Lampert herceg nevt viselte aki a 11. szzad vgn a vidk ura volt.
Trtnete
1284-ben Beregzaza nven emltik elszr. si rpdkori telepls, a 11. szzadban Lamberthznak hvtk I. Bla firl, aki a krnyk birtokosa volt. 1141-ben a kunok elpuszttottk, utna Rajna-vidki szszokkal teleptettk be. 1241-ben a tatr puszttotta el, ekkor ismt jrateleptettk. 1342-ben szabad kirlyi vros lett. A 14. szzad kzepn itt tartotta udvart Erzsbet kirlyn, Nagy Lajos kirly anyja, aki kt kolostort is alaptott itt. A domonkosokt 1370-ben, a ferencesekt 1377-ben. 1552-ben itt volt az az egyhzi gyls, ahol a reformtusok elvltak a katolikus egyhztl. 1566-ban a tatrok, majd 1657-ben a lengyelek jbl elpuszttottk. 1686-ban a kurucok gettk fel. 1703. mjus 22-n a piactren kibontottk a szabadsgharc zszlit, amely ezzel kezdett vette. 1717-ben jra tatrok puszttottk, majd 1739-ben ismt tzvsz puszttotta, 1742-ben pedig pestis tizedelte meg lakossgt. A vrosban tbb magyar nyelv ltalnos s kzpiskola mkdik. Itt van Krptalja egyetlen magyar nyelv vilgi gimnziuma s felsfok tantkpzje. Reformtus pspki szkhely. 1910-ben 12 933 lakosbl 12 432 magyar,221 ruszin s 140 nmet volt. A trianoni bkeszerzdsig Bereg vrmegye Tiszahti jrshoz tartozott. 2001-ben 26 600 lakosbl 12 800 magyar, 10 300 ukrn, 1700 cigny s 1400 orosz volt.
Ltnivalk
Testvrvrosai
Hres emberek