Munk�cs

Munk�cs (ukr�nul Мукачеве (Mukacseve / Mukacheve), ruszinul Мукачів (Mukacsiv / Mukachiv), oroszul Мукачево (Mukacsevo / Mukachevo), szlov�kul Muka�evo, n�met�l Munkatsch, jiddis�l Mink�cs, rom�nul Munceag): megyei jog� v�ros a mai Ukrajn�ban K�rp�talj�n. {{coor|48_27_0_N_22_43_0_E_|48� 27′ 0″ N 22� 43′ 0″ E}

Fekv�se

Ungv�rt�l 42 km-re d�lkeletre, a Latorca partj�n fekszik, Klastromalja, Munk�csv�ralja, Oroszv�g, �rhegyalja, V�rkulcsa �s V�rpal�nka tartozik hozz�.

Nev�nek eredete

Neve a r�gi magyar Muncas szem�lyn�vb�l val�, melynek eredete a munka f�n�v.

T�rt�nete

1138-ban Muncas n�ven eml�tik el�sz�r. M�r az �skorban lakott hely, a Kis-hegyen �s a Galis-hegyen neolit, a Tupcsa-hegyen kora vaskori telep�l�s nyomaira bukkantak, melyet f�lds�nc is �vezett. A Galis- �s a Lovaska-hegy k�z�tt kelta telep�l�s maradv�nyai ker�ltek el�. A v�r k�rny�k�t m�r a 6. sz�zadban szl�vok lakt�k. V�r�t a monda szerint �lmos vez�r �p�ttette, �s a hegyeken val� vesz�ds�ges �tkel�s eml�k�re kapta mai nev�t. El�sz�r 1064-ben eml�tik. 1085-ben Szent L�szl� itt verte le a Salamonnal sz�vets�ges kunokat. 1241-ben a tat�rok teljesen elpuszt�tott�k, ezut�n IV. B�la hospeseket �s k�lf�ldi telepeseket telep�tett le. Nagy Lajos rom�nokat telep�tett ide, majd hely�ket 1359-ben rut�nek foglalt�k el. Ekkor �p�lt �jj� a kun �s tat�r puszt�t�sok ut�n a v�r is. 1378-ban kiv�lts�gokat �s v�rosi rangot, 1427-ben v�s�rtart�si jogot kapott. 1445-ben Hunyadi J�nos� lett, aki szabad v�ross� tette. A v�ros r�szt vett az 1514-es paraszth�bor�ban, emiatt kiv�lts�gait elvesztettte. A 16. �s 17. sz�zadban az Erd�lyi Fejedelms�ghez tartozott. 1657-ben a lengyelek a v�rost feld�lt�k, de a v�rat nem mert�k ostromolni, majd a tat�rok �gett�k fel a v�rost. 1672-ben Zr�nyi Ilona gyermekeivel ide vonult vissza, melyet a felkel�k ostromoltak, v�g�l Th�k�ly Imre h�zass�ggal szerezte meg, melyet itt tartottak 1682. j�nius 15-�n. Th�k�ly veres�ge ut�n Zr�nyi Ilona 1686-t�l 1688. janu�r 18-ig tartotta a v�rat a cs�sz�riakkal szemben. A szabads�gharc alatt az egyik legnagyobb kuruc er�ss�g volt, 1711. j�nius 24-�n utols�k�nt kapitul�lt, majd ut�na b�rt�n lett. 1834. j�lius 27-�n gondatlans�gb�l t�zv�sz martal�ka lett. 1848. �prilis 22-�n Podhering (�rhegyalja) nev� k�lv�ros�n�l gy�ztes csata zajlott melyre az 1901-ben fel�ll�tott obeliszk eml�keztet. 1896-ban az �szaki b�sty�n 38 m magas piramison turulmad�r-szobrot �ll�tottak fel, melyet a csehek1918-ban leromboltak. 1910-ben 17 275 lakos�b�l 12 686 magyar, 3078 n�met �s 1394 ruszin volt. A trianoni b�keszerz�d�sig Bereg v�rmegye Munk�csi j�r�s�nak sz�khelye volt. 2001-ben 81 600 lakos�b�l 62 900 ukr�n, 7300 orosz, 6900 magyar �s 1100 cig�ny volt.

L�tnival�k

H�res emberek

• Itt sz�letett Munk�csy Mih�ly fest�m�v�sz 1844-ben, a sz�l�h�z hely�n �ll� h�zon eml�kt�bla.
• Itt sz�letett 1629-ben B�thori Zs�fia.
• Itt sz�letett 1830-ban Lehoczky Tivadar r�g�sz, t�rt�n�sz.
• Itt sz�letett 1883. m�rcius 3-�n Csortos Gyula sz�nm�v�sz.
• Itt sz�letett 1895-ben Uray Tivadar sz�nm�v�sz.
• Itt sz�letett 1905-ben M�rtai Gyula �p�t�sz.
• Itt nyugszik Siegmeth K�roly g�p�szm�rn�k, f�ldrajzi �r�, a hazai term�szetj�r�s �s barlangkutat�s nagy egy�nis�ge (1912).

Az Munk�csi v�r

A v�r keletkez�se

A munk�csi v�r K�rp�talja legnevezetesebb, legszebb t�rt�nelmi m�eml�ke, �vr�l �vre egyre t�bb turista csoport keresi fel, k�l�n�sen Magyarorsz�gr�l. Az ut�bbi �vekben fel�j�tott, szakszer�en restaur�lt v�r vid�k�nk egyik legnevezetesebb, leg�rdekesebb l�tnival�ja.

Keletkez�s�nek, �p�t�s�nek, fejl�d�s�nek t�rt�nete, a tat�r hord�k, a t�r�k�k elleni harca, II. R�k�czi Ferenc szabads�gharc�ban, az 1848-1849-es magyar szabads�gharcban j�tszott kiemelked� szerepe meg�rdemli, hogy r�szletesen foglalkozzunk t�bb �vsz�zados t�rt�net�vel...

A v�r keletkez�s�r�l nincsenek pontos adataink. A r�g�szeti kutat�sok arr�l tan�skodnak, hogy vid�ke m�r a neolit korszakban lakott volt, a bronz- �s vaskorszakban pedig f�ldv�r �llt a mai v�r hely�n. Honfoglal�skor c�l�p�kb�l emelt er�d�tm�ny �llt a mai v�rhegy cs�cs�n.

Szent Istv�n k�l�nleges jelent�s�get tulajdon�tott a v�rnak, meger�s�tette falait, Szent L�szl� kir�lyunk tov�bb folytatta ezt a munk�t, k�falat �p�tett k�r�.

Anonymus, III. B�la kir�ly jegyz�je a Gesta Hungarorumban (Magyarok cselekedetei) megeml�ti, hogy a h�t vez�r �s csapataik, �tkelve a Vereckei-h�g�n �s az alatta fekv� hegyvid�ken, nagyon elf�radtak �s elhat�rozt�k, hogy megpihennek ezen a helyen. Mivel a vid�ket nagy neh�zs�gek (sok munka) �r�n �rt�k el, a telep�l�st Munk�csnak nevezt�k el. Egy m�sik legenda szerint a v�r �s a v�ros neve a szl�v eredet� "m�ka" ("szenved�s") sz�b�l ered, mivel a v�r �p�t�se, a hozz� sz�ks�ges k�vek felhord�sa sok munk�val, szenved�ssel j�rt.

1086-ban Munk�csot a beseny�k t�madt�k meg, �t napon �t ostromolt�k a v�rat, elfoglalni azonban nem tudt�k.

A v�ros gyors fejl�d�se III. B�la kir�ly idej�n kezd�d�tt, t�rt�nelme sor�n azonban t�bbsz�r pusztult el. 1190-ben p�ld�ul a tat�rok v�gigpuszt�tott�k Bereg �s Ung megye falvait, ostrom al� vett�k a munk�csi v�rat is, de elfoglalni nem tudt�k, k�nytelenek voltak visszavonulni Gal�cia fel�.

1241-ben Batu-k�n 60 ezres serege t�rt be Magyarorsz�gra a Vereckei-h�g�n kereszt�l. A tat�r had 1214. m�rcius 12-�n sz�tverte az Als�-Vereck�n�l t�boroz� magyar sereget, majd Polen�n, Turja-Remet�n, Perecsenyen, Ungv�ron �t a munk�csi v�r al� �rkezett. A v�rost lerombolta, a v�rat elfoglalni azonban nem tudta. A tat�r sereg tov�bb nyomult el�re �s 1241. �prilis 11-�n Muhi-puszt�n megsemmis�t� csap�st m�rt IV. B�la sereg�re.

A tat�rok visszavonul�sa ut�n (1242) IV. B�la utas�t�st adott �j v�rak �p�t�s�re, a megl�v�k meger�s�t�s�re. A XIII. sz�zad folyam�n Munk�cs v�ra Magyarorsz�g egyik legnagyobb �s legjobban v�dett v�r�v� v�lt.

K�roly R�bert nagyra becs�lte jelent�s�g�t az egyre jobban meger�s�d� Lengyelorsz�ggal �s Oroszorsz�ggal szemben, ez�rt birtok�ba vette, olasz mestereket h�vott meg �t�p�t�s�re, meger�s�t�s�re. 1321-ben kelt kiv�lts�glevel�ben megeml�ti, hogy v�rnaggy� egy Tam�s nev� f�urat nevezett ki, akit egy�ttal Bereg �s Ung megy�k isp�nj�v� tett meg.

Nagy Lajos (1342-1384) tov�bb folytatta a v�r �p�t�s�t, elk�telezte Munk�csot, hogy keny�rrel, Beregsz�szt pedig, hogy borral l�ssa el hely�rs�g�t. Beregsz�sz p�ld�ul �vente 7050 liter bort volt k�teles besz�ll�tani a v�rba.

1352-ben �jabb tat�r sereg �rkezett a v�r al�, hely�rs�ge azonban nemcsak ellen�llt t�mad�s�nak, de a falak m�g�l kit�rve megsemmis�t� csap�st m�rt az ellens�gre, rabul ejtette �s lefejeztette Atlamos k�nt.

Erzs�bet kir�lyn�nek a Megyei �llami Lev�lt�r munk�csi fi�kj�ban �rz�tt egyik okm�nya szerint Munk�cs kir�lyi v�rosi rangot kapott, jogot nyert Szent M�rtont �br�zol� pecs�tj�nek haszn�lat�ra. A munk�csi v�r isp�nja jogot kapott arra, hogy �t�lkezzen a v�rhoz tartoz� falvak lakosai felett. A v�ros a XIV. sz�zadban gyors fejl�d�snek indult, 1348-t�l minden �v szeptember 27-�n nagyv�s�rt rendezett.

Jelent�s szerepet j�tszott a v�r t�rt�net�ben T�dor Korjatovics podoli herceg, akit rokoni kapcsolatok f�ztek a magyar kir�lyi udvarhoz. Egyik n�v�re Zsigmond kir�ly �desanyja volt. 1396-ban Zsigmond Korjatovicsnak adom�nyozta a v�rat �s a hozz� tartoz� dom�niumot.

Korjatovics udvar�val egy�tt vid�k�nkre k�lt�z�tt, tev�kenys�g�vel nagy m�rt�kben seg�tette el� K�rp�talja gazdas�gi, kultur�lis fejl�d�s�t. Irataiban podoli hercegnek, beregi �s ungi isp�nnak nevezte mag�t. Udvar�t a munk�csi v�rban rendezte be, jelent�sen kib�v�tett azt. Parancs�ra 1401-ben sz�les sz�raz �rokkal, 2,85-5,5 m�ter sz�les �s 8,85-9,5 m�ter magas falakkal, n�gy kerek b�sty�val vette k�r�l a v�rat. H�rom ezek k�z�l napjainkban is megtekinthet�.

Korjatovics csal�dj�val a fels� v�rban lakott. Az als� udvarokban kapott helyet az �rs�g �s a v�r parancsnoka. A v�r udvar�n 2,5 m�ter sz�les �s 85 m�ter m�ly kutat �stak. A legenda szerint a k�tba leengedett kacsa a Latorca foly�ba �szott ki.

Korjatovics 60 hord� l�port �s 164 k�l�nb�z� kaliber� �gy�t halmozott fel a v�rban. L�b�n�l sz�les �rkot �stak �s v�zzel t�lt�tt�k azt meg, a v�r fel� es� partj�n t�lgyfa pal�nkot �p�tettek. Innen ered a v�r m�sik neve "Pal�nk". A munk�csi v�r bevehetetlen er�dd� v�lt.

A Latorca partj�n Korjatovics kolostort �p�ttetett, amely a XVII. sz�zad ig jelent�s szerepet j�tszott vid�k�nk kult�r�j�ban. A kolostor gazdag k�nyvt�rral rendelkezett, k�nyv�llom�nya meghaladta a 6 ezer k�tetet. Akkor ez volt K�rp�talja leggazdagabb k�nyvt�ra.

Feles�ge, Olga a Latorca bal partj�n n�i kolostort alap�tott, amely azonban a t�r�k h�dolts�g idej�n elpusztult.

Korjatovics 1414-ben bek�vetkezett hal�la ut�n feles�ge, Olga lett a v�r �rn�je, majd hal�la ut�n az visszasz�llt Zsigmond kir�lyra.

Korjatovics T�dor �s feles�g�nek hal�la ut�n gyakran v�ltoztak a munk�csi v�r urai. A strat�giailag rendk�v�l fontos er�d�tm�ny kiemelked� szerepet j�tszott vid�k�nk XV-XVII. sz�zadi t�rt�net�ben.

1445-ben Hunyadi J�nos korm�nyz� lett a v�r ura. 30 k�l�nb�z� nagys�g� telep�l�s tartozott hozz�. Hunyadi J�nos k�l�nleges kiv�lts�gokkal ruh�zta fel a v�rost, pallosjogot �s teljes f�ggetlens�get adom�nyozott neki. A XV. sz�zad k�zep�n m�r 37 telep�l�s, 150 ezer kataszteri hold f�ldbirtok tartozott a v�rhoz.

Hal�la ut�n 1456-ban �zvegye Szil�gyi Erzs�bet lett a v�r �rn�je, aki igyekezett min�l t�rhet�bb� tenni alattval�inak sors�t. Err�l tan�skodott t�bbek k�z�tt 1466-ban kiadott levele, amelyben k�vetelte, hogy a nemess�g azonnal vessen v�get a jobb�gyok egyre t�rhetetlenebb m�reteket �lt� kizs�km�nyol�s�nak.

A XV. sz�zad m�sodik fel�ben �s a XVI. sz�zad elej�n egyre fenyeget�bb� v�lt a t�r�k agresszi� vesz�lye. Ekkor m�r csaknem az eg�sz Balk�n f�lsziget a t�r�k�k uralma alatt volt. Magyarorsz�g sz�vets�gest keresett a t�r�k�k elleni harcban, ezt Csehorsz�gban v�lte felfedezni. M�ty�s kir�ly hal�la ut�n 1490-ben II. Ul�szl� cseh kir�lyt (1490-1516) �ltett�k a magyar tr�nra. 1512-ben II. Ul�szl� elrendelte, hogy a munk�csi s�keresked�knek nem kell v�mot �s egy�b illet�keket fizetni, vagyis ugyanolyan kiv�lts�gokkal rendelkeznek, mint az �t m�ramarosi koronav�ros - Huszt, Visk, T�cs�, Unghossz�mez� �s M�ramarossziget.

Munk�cs n�pe akt�v r�szt vett D�zsa Gy�rgy 1514. �vi parasztl�zad�s�ban. A felkel�k rohammal elfoglalt�k a munk�csi, huszti �s kir�lyh�zi v�rakat.

D�zsa Gy�rgy parasztfelkel�s�nek buk�sa ut�n Munk�cs jobb�gyaira s�lyos megpr�b�ltat�sok v�rtak. Munk�csot Ungv�rt, Husztot, Visket, Beregsz�szt, T�cs�t, M�ramarosszigetet, Aknaszlatin�t l�zad�, "rebellis" v�rosoknak min�s�tett�k, s�lyos hadisarc megfizet�s�re k�telezt�k.

A munk�csi v�r �s dom�niuma 1514-ben a magyar korona tulajdon�v� v�lt �s tulajdonjoga kir�lyr�l kir�lyra sz�llt. A v�r a paraszth�bor� sor�n s�lyos k�rokat szenvedett. Jav�t�s�hoz Nagy Lajos (1516-1526) na gy er�kkel l�tott hozz�, teljesen rendbehozni akkor azonban nem siker�lt. 1526. augusztus 26-�n ugyanis a magyar sereg Moh�cs alatt megsemmis�t� veres�get szenvedett a t�r�k�kt�l, II. Lajos kir�ly menek�l�s k�zben a Csele patakba fulladt. A munk�csi v�r birtokl�s��rt �les k�zdelem alakult ki. 1527-ben a v�r m�g II. Lajos �zvegye M�ria kir�lyn� birtok�ban volt, de 1528-ban Szapolyai J�nos elfoglalta azt, majd egy �v m�lva m�s v�rakkal kicser�lte B�thory Istv�nnal.

B�thory Istv�n fel�p�tette a fels�-v�r gy�r�alak� b�sty�j�t �s 14 m�ter magas figyel�torny�t. 1537-ben azonban I. Ferdin�nd ostrom al� vette, majd elfoglalta a v�rat.

1541-ben I. Szulejman t�r�k szult�n sz�tverte I. Ferdin�nd sereg�t �s elfoglalta a budai v�rat. Magyarorsz�g 150 �vre elvesztette f�ggetlens�g�t, az orsz�got h�rom r�szre osztott�k: �szak-nyugati r�sze K�rp�talja nyugati r�sz�vel �s Ungv�rral egy�tt tov�bbra is I. Ferdin�nd hatalm�ban maradt, Magyarorsz�g d�li �s k�z�ps� r�sze Bud�val egy�tt a t�r�k szult�n kez�be ker�lt, a tisz�nt�li orsz�gr�sz pedig K�rp�talja t�bbi r�sz�vel �s Munk�ccsal egy�tt Szapolyai J�nos fi��, J�nos Zsigmond� lett, a val�s�gban azonban helyette �desanyja Izabella kir�lyn� korm�nyzott. A v�r tulajdonk�ppen csak Izabella hal�la ut�n ker�lt 19 �ves fia tulajdon�ba, aki 1567-ig birtokolta azt.

1567. febru�r 17-�n a J�nos Zsigmond ellen hadrakelt osztr�k csapatok Svenda L�z�r n�met t�bornok vezet�s�vel ostrom al� vett�k a v�rat. Mivel a k�r�l�tte fekv� mocsarak befagytak, az ellens�g k�zel tudott lopakodni falakhoz �s n�gy napi ostrom ut�n el tudta foglalni azt. Az osztr�k sereg v�gigrabolta Munk�csot �s a k�rnyez� falvakat. Tarn�czi P�ter v�rparancsnok vezet�s�vel hozz�l�ttak a v�r tataroz�s�hoz, ezekbe a munk�latokba Bereg �s Ung megy�k jobb�gyait is bevont�k. A v�r helyre�ll�t�s�t 1569-ben fejezt�k be, �tegeinek sz�m�t 220-ra n�velt�k.

1573-ban II. Miksa cs�sz�r M�g�csi G�sp�rnak z�logos�totta el a v�rat. Ekkor n�s�lt be R�k�czi Zsigmond a Mag�csi-csal�dba, s �gy jutott a v�r az � birtok�ba,

R�k�czi Zsigmond igyekezett kib�v�teni a v�r birtokait, tov�bbi 51 falut hozott l�tre. Az 1599. �vi �ssze�r�s szerint a munk�csi v�rhoz tartoz� telep�l�seken �sszesen 1917 jobb�gyudvar volt.

1611-ben Eszterh�zy Mikl�s birtok�ba ker�lt a v�r, aki �j ad�kat vetett ki a jobb�gyokra, kegyetlen�l megb�ntette az engedetlenked�ket, s�lyos terheket r�tt Beregsz�szra is.

1625-ben Bethlen G�bor erd�lyi fejedelem 300 ezer forint�rt megv�s�rolta a v�rat �s dom�nium�t. Ez id�ben jav�ttatta ki Balling J�nos v�rkapit�ny a v�rat, k�z�ps� udvar�n �j �p�letet emelt. 1857-ben, amikor a v�rat b�rt�nn� alak�tott�k �t, a fels� v�r egyik folyos�j�n eml�kt�bl�t tal�ltak, amelyen latin nyelven a k�vetkez�k �lltak:

CVRA ET FIDE
GENEROSI DNI IOANNIS
BALLING DE
GELSE SUMMI CAPITANEI ARCIS
AC
PRAESIDII MUNKACZ
INCHOATA
ET ABSOLUTA
ANNO 1629

(Nemes gelsei Balling J�nos �r
Munk�cs v�ra �s er�d�tm�nye
f�kapit�nys�g�nak gondj�val �s
h�s�g�vel megkezdetett �s
befejeztetett az 1629.esztend�ben)

A v�rnak akkor 14 b�sty�ja volt. Fels� r�sz�ben �llt a v�rpalota, amelyhez k�b�l rakott sz�les l�pcs�sor vezetett.

Bethlen G�bor hal�la ut�n (1629) a v�r tulajdonjoga feles�g�re Brandenburgi Katalinra sz�llt, aki azonban n�h�ny h�nap m�lva k�nytelen volt �tadni azt I. R�k�czi Gy�rgy erd�lyi fejedelemnek. Az �r�k�s�d�si jog �rtelm�ben a v�rnak ugyan Brandenburgi Katalin hal�la ut�n a Habsburg kir�lyi udvarra kellett volna sz�llni, de I. R�k�czi Gy�rgy mindent elk�vetett annak �rdek�ben, hogy megszerezze ezt a strat�giailag rendk�v�l fontos er�d�tm�nyt. Ebben nagy seg�ts�g�re volt Balling J�nos v�rkapit�ny is, aki egyszer�en nem engedte be a v�rba a kir�lyi k�veteket.

A munk�csi v�r teh�t a R�k�czi csal�d birtok�ba jutott �s ezzel t�rt�net�nek tal�n legdics�s�gesebb korszak�hoz �rkezett.

A munk�csi v�r �s a hozz� tartoz� birtokok 1635-ben v�ltak I. R�k�czi Gy�rgy erd�lyi fejedelem tulajdon�v�. A fejedelem a v�rban rendezte be udvar�t, itt fogadta a francia, lengyel, sv�d k�veteket, akikkel sikeres t�rgyal�sokat folytatott.

Hal�la ut�n a v�r feles�ge, Lor�ntffy Zsuzsanna birtok�ba jutott, aki folytatta annak kib�v�t�s�t, meger�s�t�s�t, ehhez francia �p�t�szek szaktud�s�t is ig�nybe vette. Lor�ntffy Zsuzsanna sokat tett a k�zoktat�s, a n�pm�vel�s fejleszt�se �rdek�ben, reform�tus koll�giumokat nyitott, 1650-ben � h�vta meg S�rospatakra J.A. Comeniust, a kor legkiv�l�bb pedag�gus�t.

Lor�ntffy Zsuzsanna hal�la ut�n fia, II. R�k�czi Gy�rgy lett a v�r ura. Itt fogadta 1649-ben �s 1656-ban t�bbek k�z�tt B.Hmelnyickij k�ld�tts�geit, akikkel a Lengyelorsz�g ellen ir�nyul� k�z�s fell�p�sr�l folytatott t�rgyal�sokat. II. R�k�czi Gy�rgy 1657-ben a t�r�k szult�n tiltakoz�sa ellen�re hadba l�pett Lengyelorsz�g ellen, amely azonban csapatainak veres�g�vel v�gz�d�tt. A lengyelek Lubomirsky herceg vezet�s�vel bossz�b�l fel�gett�k Bereg, Ung �s Zempl�n v�rmegy�ket, lerombolt�k a v�rosokat, k�z�tt�k Munk�csot �s Beregsz�szt is, a v�rat elfoglalni azonban nem tudt�k.

II. R�k�czi Gy�rgy hal�la ut�n feles�ge, B�thory Zs�fia �s fia, I. R�k�czi Ferenc k�lt�ztek be a v�rba. I. R�k�czi Ferenc feles�g�l vette Zr�nyi Ilon�t, a horv�t b�n le�ny�t. H�zass�gukb�l sz�letett II. R�k�czi Ferenc, a magyar t�rt�nelem egyik legkimagasl�bb alakja.

Zr�nyi Ilona I. R�k�czi Ferenc hal�la ut�n k�t gyermek�vel, Ferenccel �s Juliann�val, �zvegyen maradt. A v�r minden gondja a h�s asszony v�llaira nehezedett.

Az orsz�gban fokoz�dott a Habsburg-ellenes mozgalom, a l�zad�k �l �re 1677-ben Th�k�ly Imre �llt, akinek siker�lt �sszefogni az addig szervezetlen kuruc seregeket. Th�k�ly Imre r�gen v�gyott arra, hogy feles�g�l vegye a meg�zvegy�lt Zr�nyi Ilon�t, B�thory Zs�fia azonban ellenezte h�zass�gukat. Terv�t csak B�thory Zs�fia hal�la ut�n, 1680-ban tudta megval�s�tani. Mennyegz�j�ket a munk�csi v�rban rendezt�k meg 1682. j�nius 15-�n. A lakodalom nyolc napon �t tartott, a korabeli feljegyz�sek szerint a lakodalmas sereg 10 hizlalt �kr�t, 36 borj�t, 20 sert�st, 80 b�r�nyt, 4 szarvast, t�bbsz�z baromfit, 130 hord� v�r�s �s 150 hord� feh�r bort, 40 hord� s�rt �s 25 hord� lengyel p�link�t fogyasztott el.

Th�k�ly Imre kijav�ttatta a v�rat, meger�s�tette falait, s�ncait, gazdag udvart tartott benne.

K�zben azonban felgyorsultak az orsz�gban az esem�nyek. Kara Musztafa t�r�k nagyvez�r 230 ezres sereg�vel I. Lip�t osztr�k cs�sz�r ellen indult, Th�k�ly Imre serege Pozsony alatt csatlakozott hozz�. A t�r�k�k azonban nem tudt�k elfoglalni B�cset, s�lyos veres�get szenvedtek. Th�k�ly Imre elvesztette a szult�n bizalm�t. A t�r�k pasa 1685 �sz�n Nagyv�radra invit�lta, majd letart�ztatta.

Zr�nyi Ilona ism�t mag�ra maradt k�t gyermek�vel egy�tt a munk�csi v�rban. Az el�renyomul� osztr�k csapatok k�nnyed�n elfoglalt�k az ungv�ri v�rat �s 1685 november�nek k�zep�n Munk�cs al� �rkeztek. 1686. m�rcius 10-�n Caprara osztr�k t�bornok megad�sra sz�l�totta fel a v�r v�d�it, Zr�nyi Ilona azonban hajthatatlan maradt. H�t h�napon �t v�dte katon�ival a v�rat, szem�lyes h�siess�get tan�s�tott, t�z �ves fi�val Ferenccel gyakran jelent meg a b�sty�kon, mit sem t�r�dve az er�s �gy�t�zzel. Le�nya, Julianna a sebes�lteket gondozta, �polta.

1686 �prilis�ban Caprara t�bornok k�nytelen volt felhagyni a v�r ostrom�val, bossz�b�l katon�i kirabolt�k Munk�csot, majd Kassa fel� visszavonultak.

Az ostrom alatt a v�r 24 v�d�je esett el, az osztr�kok vesztes�ge ennek sokszorosa volt.

A munk�csi v�r h�sies v�delme eg�sz Eur�p�t csod�ba ejtette, Mehmed IV. t�r�k szult�n oklev�llel t�ntette ki Zr�nyi Ilon�t. T�r�korsz�g t�rt�nelm�ben sem kor�bban, sem k�s�bb egyszer sem fordult el�, hogy a szult�n egy n�t t�ntetett volna ki.

Az ostrom nem okozott nagy k�rt a v�rban, csak a fels� v�r �s annak b�sty�i s�r�ltek meg. Egy bomba azonban annak a helyis�gnek a mennyezet�be csap�dott, ahol a kis R�k�czi Julianna aludt. Szerencs�re nem s�r�lt meg, a helyis�g mennyezet�t egy boltozat be�p�t�s�vel jav�tott�k ki, amely ma is l�that�.

A szult�n elengedte rabs�g�b�l Th�k�ly Imr�t, �m az r�videsen ism�t kegyvesztett lett a t�r�k port�n�l, v�g�l is Konstantin�polyba sz�m�zt�k.

1687-ben Caraffa t�bornok ism�t ostrom al� vette a munk�csi v�rat, t�bb mint 3000 f�nyi katonas�got vonultatott fel ellene. 1687. november 2-�n a v�r felad�s�ra sz�l�totta fel Zr�nyi Ilon�t, aki azonban visszautas�totta az aj�nlatot. Egy �ven �t ostromolta az osztr�k sereg a v�rat, eredm�nytelen�l. 1687 v�g�n azonban v�ls�gosra fordult a v�d�k helyzete, a v�r v�delm�t azonban nem adt�k fel. A munk�csi v�r volt az egyetlen Magyarorsz�gon, amelyet az osztr�koknak nem siker�lt elfoglalni. Az ellens�g azonban nem adta fel a rem�nyt, hogy megszerzi a strat�giailag rendk�v�l fontos er�d�tm�nyt �s �jabb er�ket vont �ssze a v�r alatt.

V�g�l is Zr�nyi Ilona k�nytelen volt t�rgyal�sokba bocs�tkozni az ostroml�kkal a v�r felad�s�r�l. 1688. janu�r 15-�n �rta al� az err�l sz�l� meg�llapod�st �s k�t nap m�lva I. Lip�t cs�sz�r csapatai bevonultak a v�rba. Zr�nyi Ilon�t B�csbe vitt�k, kolostorba z�rt�k, gyermekeit osztr�k l�ceumokba adt�k. 1692-ben Zr�nyi Ilona k�vette f�rj�t t�r�korsz�gi sz�m�zet�s�be, 1703-ban halt meg t�vol haz�j�t�l. 1906-ban hamvait nagy pomp�val a kassai D�m kript�j�ban helyezt�k �r�k nyugalomra fia, II. R�k�czi Ferenc �s h� hadvez�re, gr�f Bercs�nyi Mikl�s hamvaival egy�tt.

I. Lip�t utas�t�st adott a v�r meger�s�t�s�re, minek k�vetkezt�ben az bevehetetlen er�dd� v�lt.

A munk�csi v�r fontos szerepet j�tszott II. R�k�czi Ferenc szabads�gharc�ban is. A fejedelem 1703. j�nius 16-�n a Vereckei-h�g�n �t �rkezett Lengyelorsz�gb�l Magyarorsz�gra. Csapatai 1703. j�nius 24-�n foglalt�k el Munk�csot, a v�rat birtokba venni azonban akkor m�g nem tudt�k. A kuruc sereg napr�l-napra n�tt, l�tsz�ma r�videsen meghaladta a 8 ezer f�t. A munk�csi v�r ostroma 1703 november�ben kezd�d�tt �s 1704. febru�r 16-�n a kuruc sereg gy�zelm�vel �rt v�get. R�k�czi azonnal bek�lt�z�tt a v�rba, innen ir�ny�totta szabads�gharc�t. 1705-ben hozz�l�tott a v�r meger�s�t�s�hez, a munk�latok, melynek nagy r�sz�t Bereg-megyei jobb�gyok v�gezt�k, eg�szen 1710-ig tartottak. A v�r mellett a fejedelem 1706-ban p�nzverd�t alap�tott, amely eg�szen 1713-ig m�k�d�tt.

II. R�k�czi Ferenc sz�mos k�lf�ldi k�ld�tts�get fogadott nagy pomp�val a munk�csi v�rban, k�z�tt�k I. P�ter orosz c�r k�ld�tteit is.

A kurucok szabads�gharca veres�ggel v�gz�d�tt. 1711. j�nius 22-�n a munk�csi v�r v�d�i letett�k a fegyvert. Az osztr�kok kegyetlen bossz�t �lltak a felkel�k�n, t�bb tucat falut romboltak le a v�r k�rny�k�n. A munk�csi v�r fokozatosan elvesztette strat�giai jelent�s�g�t.

1728-ban III. K�roly Sch�nborn Lotar Ferenc osztr�k gr�fnak aj�nd�kozta a munk�csi dom�niumot a v�rral egy�tt.

A R�k�czi Ferenc vezette szabads�gharc buk�sa ut�n a munk�csi v�r III. K�roly birtok�ba jutott, aki 1728-ban azt Sch�nborn Lotar Ferenc osztr�k gr�fnak adom�nyozta. A v�r fokozatosan elvesztette strat�giai jelent�s�g�t.

Sch�nborn Lothar Ferenc hal�la ut�n a v�r Sch�nborn Frigyes K�roly osztr�k p�sp�k birtok�ba jutott. 1731-ben 152 falu tartozott hozz�, �szszesen 14 ezer lakossal.

A v�r fokozatosan elvesztette strat�giai jelent�s�g�t, �p�tm�nyeit f�leg hadiszert�rnak haszn�lt�k. 1787-ben II. J�zsef fogh�zz� alak�totta �t, 1746-ban kisebb jav�t�si munk�latokat v�geztek rajta.

Lengyelorsz�g 1772-ben t�rt�nt els� feloszt�sa u t�n Kelet-Gal�ci�t az osztr�k birodalomhoz csatolt�k, a munk�csi v�r ekkor v�gk�p elvesztette katonai strat�giai jelent�s�g�t.

1782-ben a v�rat b�rt�nn� alak�tott�k �t, az elk�vetkezend� �vtizedekben sok neves forradalm�r fordult meg kazemat�iban. Itt raboskodott t�bbek k�z�tt Alexander Ipsilanti g�r�g nemzeti h�s, Kazinczy Ferenc magyar �r�, nyelv�j�t� �s a Martinovics-f�le �sszesk�v�s 42 r�sztvev�je, M. Bakunyin orosz forradalm�r, itt tartott�k rabs�gban Rendl Ferenc g�rdakapit�nyt, aki 1832-ben mer�nyletet k�vetett el V. Ferdin�nd ellen, Jiri Ru?i�?ka neves cseh zeneszerz� �s m�sok. A rabokat s�lyos k�r�lm�nyek k�z�tt, l�ncra verve tartott�k.

1834. j�lius 27-�n este egy gyerty�t�l meggyulladt a v�r egyik kis �p�lete ablak�nak f�gg�nye. A helyis�gben tart�zkod� szak�csn� let�pte az l�ngol� f�gg�nyt �s kihaj�totta azt az ablakon, pontosan a l�porrakt�r tetej�re! Hatalmas robban�s ut�n t�zv�sz keletkezett, amely csaknem egy h�tig tartott. A v�r valamennyi fa�p�tm�nye le�gett. L�derer Ign�c f�korm�nyz� hozatta rendbe, amit a leg�szakibb k�falban elhelyezett k�t�bla jelez.

A t�zv�sz ut�n �jj��p�tett�k a v�rat, �p�leteit zsindely helyett cser�ppel fedt�k. Ebben az �llapotban maradt fenn napjainkig.

1847 nyar�n Pet�fi S�ndor hossz� �tra kelt, menyasszony�hoz, Szendrey J�li�hoz indult Kolt�ra, hogy a sz�l�i tilt�s ellen�re feles�g�l vegye szerelm�t. 1847. j�lius 10-�n Miskolcon �s S�rospatakon kereszt�l �rkezett Ungv�rra. majd onnan m�snap Munk�cs fel� indult. Bar�tj�nak Ker�nyi Frigyesnek k�ld�tt XIII. �ti level�ben, melyet Beregsz�szban �rt, �gy �rta le munk�csi �lm�nyeit:

"M�g kocsisom megkapatta lovait, �n hirtelen megeb�deltem, s siettem ki a st�tusb�rt�nn� alakult v�rat megtekinteni, mely a v�rost�l j� negyed�r�nyira fekszik a r�na k�zep�n. A domb oldal�n sz�l�t termesztenek, nem szeretn�k a bor�b�l inni, azt gondoln�m, hogy a rabok k�nnyeit iszom".

Itt �rta Pet�fi A munk�csi v�rban c�m� k�ltem�ny�t. Igaz, egyes irodalomt�rt�n�szek szerint ezt a vers�t nem Munk�cson �rta, ahol csak r�vid pihen�t tartott, hanem Beregsz�szban, hiszen az �jszak�t m�r a V�rke-parti v�rosban t�lt�tte.

1848. m�rcius 15-e ut�n a munk�csiak kinyitott�k a v�rb�rt�n kazamat�it, szabadon engedt�k a rabokat. Ennek eml�k�re a fels� v�r f�lk�r�ves b�sty�j�n�l egy h�rsf�t �ltettek, melyet k�s�bb a Szabads�g F�j�nak neveztek el. Sajnos 1960. j�lius 21-�n egy vihar kid�nt�tte a hatalmasra n�tt h�rsf�t.

Amikor I. Mikl�s orosz c�r az osztr�k cs�sz�r seg�ts�g�re sietett, a munk�csi v�r v�d�i (32 tiszt �s 1329 k�zkatona) 1849. augusztus 26-�n k�nytelenek voltak megadni magukat. I. Ferenc J�zsef cs�sz�r rendelet�re 1855. j�lius 1-�n a v�rat ism�t b�rt�nn� alak�tott�k, a szabads�gharc sok katon�ja raboskodott cell�iban.

1857-1859-ben teljesen �talak�tott�k a v�r bels� tervez�s�t. A munk�latok elv�gz� s�be bevont�k a rabokat is. 1880-ban �gynevezett "r�pal�zad�s" t�rt ki a b�rt�nben, a foglyoknak ugyanis f�leg r�palevest adtak. Balla Gergely vezet�s�vel a rabok lefegyverezt�k az �r�ket �s kijutottak a v�r udvar�ra. Kit�rni azonban a v�rb�l nem tudtak. 200 fegyveres katon�t vez�nyeltek ki a l�zad�k ellen, akinek siker�lt let�rni a felkel�st. A rabok helyzete ez ut�n m�g s�lyosabb� v�lt.

1896 okt�ber�ben, a millenniumi �nneps�gek alkalm�b�l a magyar igazs�g�gyminiszt�rium megsz�ntette a b�rt�n m�k�d�s�t, 1897. janu�r 26-�n a rabokat m�s fegyint�zetekbe sz�ll�tott�k �t. A v�rat a p�nz�gyminiszt�rium 393 859 koron��rt megv�s�rolta �s a Beregv�rmegyei p�nz�gy�rs�get b�zta meg fenntart�s�val. Erre azonban nem volt elegend� p�nz, a v�r pusztul�snak indult.

A honfoglal�s ezer�ves �vfordul�ja alkalm�b�l a v�r �szaki kisz�gel�s�n d�szes talapzaton 24 m�ter magas eml�koszlopot �ll�tottak, tetej�n hatalmas turulmad�rral. Az eml�km�vet azonban 1920-ban a csehszlov�k hat�s�gok lebontott�k.

Az els� vil�gh�bor� ut�n, amikor a trianoni b�keszerz�d�s �rtelm�ben K�rp�talj�t lakoss�g�nak akarata ellen�re Csehszlov�ki�hoz csatolt�k, a munk�csi v�rat kasz�rnyak�nt haszn�lta a cseh katonas�g.

Az 1938-1944-es �vekben is kasz�rnyak�nt hasznos�tott�k a munk�csi v�rat.

1945-t�l a szovjet katonas�g laktany�ja volt, majd traktoriskol�t nyitottak benne.

A nem rendeltel�s�knek megfelel�en haszn�lt �p�letekben nagy k�rok keletkeztek, helyre�ll�t�sukhoz komoly anyagi forr�sok voltak sz�ks�gesek. A traktoriskola kitelep�t�se ut�n, a magyar korm�ny hathat�s t�mogat�s�val megkezd�dtek a restaur�l�si munk�latok, melyek ma is tartanak. A restaur�torok gondos, szakszer� munk�ja k�vetkezt�ben a v�r visszanyeri r�gi eredeti form�j�t, termeiben R�k�czi-szoba, Pet�fi-szoba, helyt�rt�neti ki�ll�t�sok ny�ltak.

A munk�csi v�r K�rp�talja legnevezetesebb, legszebb t�rt�nelmi m�eml�ke, minden �vben sok ezer turista keresi fel. K�pzett turistavezet�k k�s�ret�ben bej�rhatjuk a v�r minden r�sz�t, b�sty�ir�l gy�ny�r� kil�t�s ny�lik a t�jra. A v�rban sz�mos k�peslapot, eml�kt�rgyat, k�nyvet v�s�rolhatunk a munk�csi v�rr�l.